A ringsegédi feladatok és képzési rendszerek összehasonlító elemzése a nagy nemzetközi küzdősportszervezeteknél

A küzdősportok világában a ringsegéd szerepe kulcsfontosságú a sportolók biztonsága, eredményessége és a mérkőzések professzionális lebonyolítása szempontjából. Az utóbbi években azonban egyre inkább szembetűnik, hogy a különböző nemzetközi sportszervezetek eltérő követelményeket és képzési rendszereket írnak elő a ringsegédek (cornerman/second/cutman) számára. Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy indokolt-e ez a differenciálás, vagy a szakmai önállóság, a presztízs és az önérzet uralkodik a tényleges szakmai egység helyett – valamint, hogy valóban szükség van-e ennyire eltérő és párhuzamos képzési rendszerekre.

1. A ringsegéd feladatainak áttekintése a fő sportszervezeteknél

Közös, univerzális elvárások

A legtöbb szervezet alapelvárásaiban megegyezik:

• Sportoló testi és mentális biztonságának védelme

• Sérülések azonnali ellátása (vágás, orrvérzés, duzzanat, hydratáció)

• Egyszerűbb orvosi, elsősegély-nyújtási feladatok ellátása

• Szabályismeret (mit lehet és mit nem lehet a ringben/menetek között)

• Mentális támogatás, coaching, taktikai instrukciók

• Rendezvény protokolljainak, szervezeti előírásainak követése

Szervezetspecifikus eltérések

WKO, WAKO (kickbox, Muay Thai, K-1)

• Nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományos és új, modern elsősegély-technikákra.

• Sokszor szigorúbb a kötelező cutman jelenlét, speciális vészhelyzeti szabályok.

• Hangsúly a gyors menetek közbeni beavatkozáson.

IBF (Nemzetközi Ökölvívó Szövetség) / USA Ökölvívás (profi és olimpiai ökölvívás)

• Részletesebben szabályozzák a sarokban tartózkodók létszámát, felszerelését.

• Specifikus orvosi protokoll (pl. milyen típusú vágást enged folytatni a meccset).

• Külön tanúsítvány kell a cutman, a fő cornerman és az assistant számára is.

• USA Boxing erősen a gyermek- és ifjúsági sportolókat védi, a ringsegédnek gyermekvédelmi tudással is kell rendelkeznie.

ISKA (Nemzetközi Sport Kick-box Szövetség)

• Átmenet a kickbox és a box világa között, de a cutman feladatköre általánosabb.

• A hangsúly az elsősegély és a sportszerűség mellett a sportszervezői szabályok követésén van.

BIBA (Brit és Ír Ökölvívó Hatóság)

• Egyedülállóan részletes cutman képzési és licencelési rendszer.

• Protokoll a vérző sérülések kezelésére, eszközhasználatra, de közös szövetségi elvárások alapján.

• Nagy hangsúly a rendkívül részletes adminisztráción.

2. Miért jött létre szervezetspecifikus képzési rendszer?

Indokolt eltérések:

• Sportági sajátosságok: Muay Thai, kickbox, box és MMA más-más sérülési mintákat, beavatkozásokat kívánnak (pl. könyök vágás a Muay Thaiban, fejvágás boxban, lábsérülés kickboxban).

• Országos jogi előírások: Egyes országokban csak egészségügyi végzettségű lehet cutman (pl. Egyesült Királyság), máshol ez nem feltétel.

• Versenyszabályok különbségei: Mennyi idő áll rendelkezésre a menetek között, hány segéd lehet bent, milyen eszköz megengedett.

• Hivatalos szervezetfejlesztési, minőségi kontroll: Szervezet saját presztízsének védelme (sokszor marketinges szempontok is).

Kevésbé indokolt, inkább szervezeti érdek és önérzet:

• Szakmai presztízsharc, önállóság: Szervezeti identitás erősítése, “nálunk szigorúbb a képzés”.

• Piacszerzés, bevételi forrás: Képzési díjakból, licencekből közvetlen bevétel.

• Szabályozatlan “szakmai féltékenység”: Nem akarják elismerni más szervezet képesítését.

3. Mit veszíthet és nyerhet a sportág, ha nincs egységes képzés/protokoll?

Hátrányok:

• Átláthatatlanság: Egy cornerman/cutman több szervezetnél is kénytelen vizsgázni, sokszor feleslegesen ismétel.

• Képzések minőségének eltérése: Egyes szervezetek túl felületes, mások indokolatlanul nehéz vagy drága képzést tartanak.

• A szakmai tudás nem egységes: Egy cutman Kanadában, Magyarországon vagy az Egyesült Királyságban eltérően jár el azonos helyzetben.

• Nemzetközi versenyek nehezített bejutás: Egy adott szervezet tanúsítványa nem mindenhol elfogadott.

Potenciális előnyök:

• Sportági specifikumokra szabott képzés: Ha tényleg jelentős a különbség, relevánsan képzik a szakembert.

• Szervezeti minőségbiztosítás: A szervezetek jobban kontrollálhatják saját bajnokságaik szakmai színvonalát.

4. Lehetséges, és szakmailag indokolt lenne-e az egységes, nemzetközi ringsegéd-képzési rendszer?

Szakmai szempontból:

• Igen, megvalósítható lenne.
  A sérülésellátás, szabályismeret, etikett, támogatás, protokollok alapjaiban univerzálisak.
  Speciális eltéréseket (pl. Muay Thai könyökös, MMA földharc) modulokkal lehetne tanítani, azaz az alapképzés közös, a kiegészítő tudás opcionális.

• Gyorsabb tudás-terjedés: Az egységesített rendszer gyorsabban fejlesztené a szakma színvonalát.

• Egységes protokoll a sportolók biztonságáért: Ha mindenki ugyanazokat a minimális szakmai sztenderdeket követi.

Miért nem létezik mégis?

• Szervezeti presztízs, önérzet, pénzügyi érdekek: (Lásd fent) Senki nem akar “alárendelődni” más sztenderdnek.

• Joghatósági/országos eltérések: Egészségügyi, jogi követelmények eltérése országonként.

• Sportági “identitás” védelme: Minden nagy szervezet szeretné megtartani a saját márkaértékét.

5. Összegzés, javaslat

A különböző szervezetek ringsegédjeire (cornerman/second/cutman) vonatkozó feladatrendszere 85-90%-ban azonos, csak 10-15% sportági, szervezeti vagy országjogi specifikus elem különbözteti meg őket. Szakmailag egy egységesített, nemzetközi alap-képzés (egységes protokoll) rendkívül előnyös és hatékony lenne, amelyhez igény szerint sportágspecifikus modult lehetne csatolni. Így javulna a szakma nemzetközi elismertsége, a sportsérülések ellátásának minősége, olcsóbb és átláthatóbb lenne a rendszer.

A jelenlegi, túlbonyolított, széttagolt képzési rendszer főként szervezeti önérdekből, presztízsokokból és pénzügyi megfontolásból maradt fenn, miközben az egységesítés a sportolók biztonságát jobban szolgálná.

Javaslat:

1. Nemzetközi szakmai fórum/konferencia szervezése az alapvető protokollok egységesítése érdekében.

2. Alapképzés létrehozása (elsősegély, sportsérülés-ellátás, szabályismeret, etika), amely minden szervezetnél elfogadott.

3. Sportágspecifikus modulok bevezetése (Muay Thai, MMA, box, kickbox), amelyeket opcionálisan végzett el mindenki.

4. Egységes igazolás bevezetése, jól látható, hogy mely szervezet/sportág moduljával egészítette ki az illető.

A sportolók, edzők és maguk a ringsegédek is időt, pénzt és energiát spórolhatnának meg, ha a szervezetek a presztízs helyett a szakmai egység megteremtésére törekednének!