Miért lenne szükséges Magyarországon bevezetni a cutmanek részvételét a küzdősport- és harcművészeti versenyeken?

A cutmanek szerepe a küzdősportokban alapvető fontosságú, hiszen ők felelnek a sportolók azonnali elsősegély-ellátásáért, különösen vágások, duzzanatok és vérzések kezeléséért. Nemzetközi szinten, például az Egyesült Államokban vagy az IMMAF (Nemzetközi MMA Szövetség) eseményein, a cutmanek jelenléte elengedhetetlen a sportolók biztonságának és teljesítményének fenntartásához. Magyarországon azonban ez a szerep szinte teljesen hiányzik, ami komoly egészségügyi és sportszakmai hiányosságokat eredményez.

A magyarországi helyzet problémái

1. Egészségügyi ellátás hiányosságai
   Magyarországon gyakran előfordul, hogy a versenyeken jelen lévő egészségügyi személyzet nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal vagy felszereléssel a küzdősport-specifikus sérülések kezelésére. Az alapvető eszközök – például steril kötszerek, orrvérzés elleni tamponok vagy duzzanatkezelő eszközök – sokszor hiányoznak. Emellett az egészségügyi személyzet gyakran fizikailag nem alkalmas arra, hogy gyorsan és hatékonyan beavatkozzon a ringben, például testalkati adottságai miatt.

2. Szövetségi és edzői hozzáállás
   A cutmanek iránti igény hiányát több tényező is magyarázza:

   • Költségtakarékosság: A szervezők számára a cutmanek alkalmazása plusz kiadást jelentene, amelyet gyakran nem tartanak indokoltnak.

   • Tudatosság hiánya: A sportvezetők és edzők nem mindig ismerik fel, hogy egy jól képzett cutman közvetlenül hozzájárulhat a sportoló teljesítményéhez és biztonságához.

   • Hagyományos megközelítés: Magyarországon az edzők gyakran maguk látják el az elsősegélynyújtást, de ehhez általában nincs meg a megfelelő szakmai tudásuk.

3. Szabályozási keretek gyengeségei
   Magyarországon nincsenek olyan szigorú szabályozások, mint például az Egyesült Államokban vagy más nemzetközi szövetségeknél. Az IMMAF például több szinten kínál licenszrendszert cutmanek számára, amely biztosítja a folyamatos szakmai fejlődést és minőség-ellenőrzést.

Miért nem tudunk nemzetközileg bevált képzéseket átvenni?

A nemzetközi gyakorlatban – például az IMMAF vagy IBA által szervezett tanfolyamokon – nincsenek formális bemeneti képesítési követelmények. Az alapfokú képzések nyitottak mindenki számára, aki legalább alapfokú végzettséggel (általános iskola) rendelkezik, illetve hajlandó elsajátítani a szükséges gyakorlati készségeket. A szakirányú előkészítéshez elfogadottak olyan tanfolyamok, mint:

• Sportmasszőr, svédmasszőr képzés

• Edzői alapképzés

• Elsősegélynyújtás tanfolyam

Ezzel szemben Magyarországon gyakori probléma a túlszigorított bemeneti feltételek rendszere. Gyakran előírják a középfokú végzettséget vagy egészségügyi papírokat, amelyek kizárják azokat a tapasztalt szakembereket, akik évtizedes gyakorlati tudással rendelkeznek. Ezért például egy tapasztalt edző vagy masszőr, aki napi szinten kezeli sportolók sérüléseit, formális papír hiányában nem vehet részt ilyen képzéseken. Ezáltal számos régi szakember kiszorulhatna a rendszerből, miközben nemzetközi szinten pont az ilyen profilú szakembereket részesítik előnyben.

Javaslatok a reformhoz

1. Cutman-szerep bevezetése: Kötelezővé kellene tenni professzionális versenyeken egy képzett cutman jelenlétét.

2. Rugalmas képzési programok indítása:
   A Nemzeti Sportegészségügyi Intézetnek olyan képzéseket kellene kialakítania, amelyek:

   • Nem követelnek középfokú végzettséget; elegendő lenne az alapfokú végzettség (általános iskola) és releváns szakirányú tanfolyam (pl. sportmasszőr , svédmasszőr vagy edző).

   • Elismerik az 5+ év gyakorlati tapasztalatot mint belépési feltételt.

   • Fókuszálnak a gyakorlati készségek fejlesztésére, nem pedig elméleti vizsgákra.

3. Nemzetközi minták átvétele: Az IMMAF vagy IBA által alkalmazott rugalmas licenszrendszer adaptálása segíthetne abban, hogy több szakember kapcsolódjon be a rendszerbe.

4. Pénzügyi ösztönzők: A szervezők számára támogatást kellene nyújtani ahhoz, hogy megengedhessék maguknak egy cutman alkalmazását.

5. Tudatosságnövelés: Oktatási kampányokra lenne szükség annak érdekében, hogy az edzők és szervezők felismerjék: egy jól képzett cutman jelenléte hosszú távon megtérül.

Következtetés

A magyar rendszer túlzottan a formális végzettségekre helyezi a hangsúlyt, miközben a cutmanek munkájához elsősorban gyakorlati készségek és sportági ismeretek szükségesek. A nemzetközi minták átvétele és rugalmasabb képzési feltételek bevezetése lehetne az első lépés ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon a globális standardokhoz.

Bach Tamás Komplex sportregenerációs és mentális terapeuta

Forrásjegyzék

1. “Cutmen Development” – IBA (2023)

2. “IMMAF Introduces New Cutman Licensing System for MMA” – IMMAF (2019)

3. “What the Cutman Does and Why His Work is Crucial” – Combat Arena (2025)

4. “Professional Cutman/Cutwoman Certification Course” – Fight Business Academy (2021)